név: Drake Donovan
nem: férfi
rang: tréner
kor: 19
Régio: Kanto
kezdő pokémon: Bulbasaur
célja az életben: Tapasztalatszerzés majd egy olyan pokémonfarm létrehozása ahol a pokémonok békében élhetnek egymás közt és vadon fejlődhetnek.
kedvenc időtöltése: A zenélés. Gitározik.
milyen a viszonya a pokémonokkal: Úgy gondolja, hogy minden pokémon alapvetően jó és társas lény. Az ami miatt szerinte egy pokémon árthat valakinek az vagy a mestere parancsa lehet vagy pedig a magány. Az előző esetben a mestert kell meggyőznie, az utóbbiban pedig a pokémonnal összebarátkozni, legrosszabb esetben befogni. Az ő szemléletében a pokémonok erőszakos befogásának az a célja, hogy utána megnyugodjanak abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül.
milyen típus a kedvence: Számára minden pokémon ugyan olyan. Szeretne minden pokémont kiismerni és mindegyikkel jó mesternek lenni.
három dolog ami mindig feldobja: -zenélés
-teázás
-a természet
három dolog amit nagyon utál: -ok nélküli erőszak
-a hangoskodást
-a rosszindulatú megjegyzések
jellem: Mindig nyugodt és barátságos. Senkit sem ítél el ha valamilyen hibát követett el, inkább segíteni szeretne ilyenkor. A legfontosabbak számára a pokémonok.
bármi extra: Az apja is pokémon mester és tőle vette át ezt a mentalitást.
A tizenöt éves Drake csendben figyeli ahogy az apja a pokémonjaival gyakorol. Elmélyülten gondolkozik. Mikor végül az apja egy kis pihenőt ad nekik akkor megkérdezi a fiát.
-Min gondolkoztál olyan nagyon fiam.
-Csak azon, hogy neked miért vannak harci pokémonjaid is hiszen azok folyton csak verekednek. Az erőszakos pokémon pedig rossz.
Az apa elmosolyodott. Rámutatott Machamp-ra majd a Drake mellett ülő Bulbasaur-ra.
-A pokémonok mind mások és mások. Akárcsak mi az emberek. Viszont egyvalamiben biztos vagyok. Hogy egyikük sem szeret magányos lenni. Tele vannak szeretettel mind. Csak mind másképp mutatja ezt ki és van amelyiknek nehezebb a bizalmába férkőzni.
-Ez van a harci pokémonokkal is? Bizalmatlanok?
-Nem, hallgass csak végig. Ők is szeretnek tartozni valahova nekünk pedig edzőknek az a dolgunk, hogy egy helyet szerezzünk nekik ahova tartozhatnak. És ehhez nem csak nekik kell idomulniuk hozzánk hanem fordítva is. Machamp mikor még megismertem még csak egy Machop volt. Számára az volt a fontos, hogy minél erősebb legyen és többet tapasztaljon. Mikor én ezt megértettem akkor segítettem benne. Az után Machoke lett belőle. Ekkor kicsit elbízta magát és az edzést is elhanyagolta. Ha én nem vagyok ott neki akkor azon a szinten maradt volna. De én segítettem minél erősebbnek lenni neki és sok munkával tovább is fejlődött Machamp-á. És az erejét a harcban szereti megmutatni. De ő nem azért harcol, hogy másoknak ártson hanem mert élvezi és ezért olyan ellenfelet is keres. Ezt nehéz volt megértenem nála de, sikerült. Ő nem gonosz hisz senkinek sem árt. És az ilyen kis harcokat nem vonhatom meg tőle hisz ő ilyen. Tőled sem vonhatnám meg a zenélést csak mert azt gondolom, hogy az egy csúnya dolog. Machamp a harc közben a legboldogabb én pedig segítek neki, hogy a legjobb legyen.
Akkor Drake tanult valamit. Egy olyan dolgot ami után már más szemmel nézett a pokémonokra. És most, hogy úgy érzi felkészült ő is elindult a mesterré válás rögös útján.