Fajta: Riolu
Beceneve: Noel
Neme: Hím
Szint: 5
Helyszín: Aura apjának a barátjának volt egy edzőterme, ahol különféle harcos pokemonokat nevelt. Ott találkoztak először, s ott kötöttek életre szóló barátságot is.
Jellem
Noel az a tipikusan buzgó, még tapasztalatlan harcos pokemon, aki leginkább a játékot keresi mindenben. Ha tud, mindenkihez jószívű, de azért meglátszik, hogyha valaki vagy valami nem áll jól a szeméhez. Nagy az igazságérzete, így hát akkor is makacsul ragaszkodik a maga igazához, ha nincs is. A harcokat nem éppen úgy fogadja, ahogyan a gazdája, ez a hangulatától változik. Ha olyan kedve van, mindent belead a küzdelembe, ha pedig nincs hozzá hangulata, nem nagyon akar harcolni. Látszólag még az ellenfeleket is alaposan megnézi magának, és ha nem szimpatikusak, akkor az ösztönzés nélkül esze ágában se volna harcba menni. Társáért szinte mindig kiáll, és ha úgy adódna a helyzet, még a jóval erősebb ellenfelekkel is szembenéz.
Fajtajellemzők
Szokatlanul sokszor úgy hozza nyilvánosságra érzéseit, hogy az aurájával „játszadozik”. Persze ez nem meglepő a Riolutól, de hogy még az átlagnál többet teszi ezt, egészen furcsa benyomást kelthet az emberekben és pokemonokban egyaránt.
Rossz szokása
Nagy igazságérzete miatt néha meggondolatlanul cselekedik. Bár semmi feszültség nincs ő és a trénere között, néha pont emiatt még talán az utasításokat is megtagadja. Továbbá az aura fitogtatásával ritkán még másokat is megzavarhat: vagy még nincs tisztában az erejével, vagy csak egy gyerekkori szokás, amit remélhetőleg majd ki fog nőni.
Milyen lesz a kapcsolatotok
Habár Noel és trénere már jó ideje együtt vannak, ki tudja, mit hoz eléjük a végzet. Riolu évek múltán egyre jobban kifejezi embertársának, mennyire szereti, mégis mintha gátlásai lennének, ugyanis még mindig tartózkodik a harcoktól. Nem a sérülésektől fél, hanem attól, hogy a veszteséggel, amivel szerinte elárulja Aurát. Ezzel azt bizonyítja, hogy lojalitása jóval nagyobb, mint ahogy a lány azt várta.
Megszerzése
Noel még egész kicsi korában került korábbi gazdájához, Aura apjának közeli barátjához. A szüleit nem találta, úgyhogy a férfi magához vette az árvát és az edzőterembe vitte, a többi harcos pokemon közé. A Riolu kezdte feldolgozni szülei elvesztését, míg egy napon találkozott jövendőbeli barátjával, Aurával. A lány akkoriban egészen másképpen állt a pokemonokhoz: egészen tapasztalatlan volt, keveset értett a zsebszörnyek érzéséből. Ennek ellenére ő és Noel egy véletlen folytán – pontosabban az edzőteremben kitört tömegverekedés alatt, ahol a pokemonok ismeretlen okok miatt kaptak hajba – megkedvelték egymást. Aura annyira örült volna annak, hogy Noellel együtt lehessenek, de apja két okból tiltotta meg a pokemontartást: egyrészt még nem állt készen lélekben, másrészt pedig Riolu már tartozott valakihez. A csalódott lány kétségbe esve szökött meg apja és annak barátja elől. Az erdőbe tévedt, s ott is maradt, mivel nem tudta a hazavezető utat. Nem kellett sok, hogy egy vad Spearowokból álló raj megtalálja a lányt. Mivel területsértésnek fogták fel ezt az egészet, habozás nélkül támadtak. Ám abban a pillanatban megszakította a kegyetlen rohamozást: Noel volt az, aki az aurájával és érzékeivel kereste meg emberbarátját. Ameddig tudta, feltartóztatta a Spearow rajt, onnantól kezdve Noel gazdája és Aura apja intézték el a dolgot. Ebből az esetből – és persze leginkább Noel szándékaiból – Aura megértette, hogy a pokemonok ugyanolyan érző lények, mint az emberek. Apja rögtön meggondolta magát, barátja pedig örömmel adta a lánynak Riolut, tudván, hogy a kettejük köteléke remek párost alkothatnak. Évek múltán Aura és Noel elindultak egy nagy utazásra, amely részben egy igazi megmérettetésnek ígérkezett: vajon az ember és pokemon barátsága ennyire erős lehet?
Kezdőlap 
Csüt. Jan. 31, 2013 1:11 pm
